Visszajelzésre az egészséges önbecsülésünkhöz szükség van, éppúgy a negatívakra, mind a pozitívakra. Sajnos azonban a negatív visszajelzésekre sokkal fogékonyabbak vagyunk, talán épp azért, mert abból sokkal többet kapunk.

A másik ok, hogy valamiért félünk is dicsérni és dicséretet elfogadni.
Dicséretet adni azért félünk, mert attól tartunk a másik így felül kerekedik rajtunk, vagy nem viszonozza, esetleg visszaél vele. Tipikus ilyen helyzet, amikor egy projekten ketten dolgoztok, és Te ahol csak alkalmad van, megemlíted segítőtársad nevét, ő azonban nem teszi ugyanezt, és a végén, amikor elismerésre kerül sor, végül csak őt emelik ki.

Sajnos hálátlan emberek mindig vannak, ugyanakkor azt is tudom tapasztalatból, hogy az ilyen emberek tündöklése rövid ideig tart csak, senki sem szereti ugyanis az olyanokat, akik másokat használnak lépcsőfoknak.

Mások azért nem dicsérik a kollégáikat, mert attól (még) kisebbnek érzik magukat. Az ilyen nők, bármilyen csinos is vagy, sosem fogják megdicsérni a frizurád, vagy a ruhád, és ha valamilyen munkában kiválóan teljesítettél nem fognak gratulálni még akkor sem, ha mindenki más megtette ezt a környezetedben. Ne vedd a szívedre, az ilyen vasladyknek látszó mimózalelkűeknek nincs önbizalmuk, és ezt így próbálják palástolni. :)

Épp ezért ne félj őszintén másokat megdicsérni, elismerni! Gondolj arra, hogy azok, akiknek kifejezed a háládat és megbecsülésedet, legyen az beosztott, vagy közvetlen kolléga, esetleg a főnököd, nemcsak a szívébe zár Téged, hanem számíthatsz a segítségére a jövőben is. Ezek a kollégák lesznek azok, akik ha túlóráznod kell, besegítenek; ha nincs időd elmenni ebédért, hoznak neked; közülük mindig lesz olyan, aki betegség esetén szívesen helyettesít; és úgy általában, bármikor számíthatsz a szakmai tudásukra.

Sokan azt gondolják a pénz az egyetlen motiváló erő, de ez hatalmas tévedés, ugyanis a megbecsülésnél nagyobb érték és megtartó erő nincs. A főnök vállát nem szokás megveregetni még képletesen sem, mert a rosszmájúak azt gondolják, a főnököt dicsérni puncsolás. Egy őszinte, nem túlzó gesztus azonban a vezetőknek is jól esik, hisz ők is emberek, és vágynak a pozitív megerősítésre, hogy jól végzik a dolgukat.

Mi nők, dicséretet kapni sem túlságosan szeretünk:

"Áh, biztos nem gondolja komolyan!"
"Jaj, ne mondj már ilyeneket!"
"Oh, hát semmiség volt az egész!"
"Én csak a munkámat végzem, ez a minimum, nem?!"

Míg egy férfi fejében meg sem fordulnak hasonlók, mi nők, hajlamosak vagyunk kisebbíteni saját értékeinket, és azt gondolni, aki dicsér bennünket az biztosan nem gondolja komolyan, vagy azért érezzük cikinek, mert úgy érezzük semmi rendkívülit nem tettünk, ergo nem is jár a dicséret. Ne tedd! Nem kell mást tenned csak mosolyogva köszönd meg a bókot.

Sajnos belefuthatsz Te is olyan vezetőbe, aki vagy ajnároz, vagy lehord a sárga földig - a két véglet közti középutat nem ismeri. Ne ess abba a hibába, hogy csak azt hiszed el neki, amikor szid. A dicséret is igaz, de lehet, hogy az is épp annyira túlzó, mint a kritikája, épp ezért a legjobb, ha a középutat járod és sem a dicséretétől nem száll fejedbe a dicsőség, sem a negatív kritika után nem omlasz össze.

Itt az év vége, a legtöbb munkahelyen ilyenkor hatalmas hajtás van, és épp ilyenkor van a leginkább szükségünk egy kis lelki tuningra. Ha nem vagy a szavak embere, egy apró gesztus is megteszi amivel kifejezheted háládat - legyen az egy csoki, vagy egy kis köszönő kártya. :)

Az előző részben már összefoglaltam a tartalmi követelményeket, most jöjjön a forma - mely manapság legalább olyan fontos (ha nem fontosabb), mint a szöveges rész.

Sok szakértő foglalkozik az önéletrajz írással, íme néhány hasznos tipp, melyek segíthetnek a kelendő önéletrajz megírásában.

​Önéletrajz sablon

A formai átalakításhoz jó segítség lehet egy előre megformázott sablon. Az önéletrajz.hu oldalán több sablon közül is válogathatsz.
Tippek, milyen sablont válassz a CV online oldalán.

A profession.hu oldalán szakmákra szabott mintákat is találsz
Hasonló, de bővebb kínálatot találsz a letölthető szakmai önéletrajz minták terén JobAngel oldalán.

A monster oldalán nemcsak sablont, hanem motivációs levélre is találsz példát. Ha pályát szeretnél módosítani, itt találsz példát a funkcionális önéletrajzra is, melynek lényege a megszerzett kompetenciáknak a felsorolása. Olvasd el hozzá a lap tetején látható instrukciókat is - ez az önéletrajz típus éppúgy válhat előnyödre, mint hátrányodra, ezért érdemes a hagyományos önéletrajzzal kombinálni!

Az önéletrajz-minta.com oldalán a funkcionális önéletrajznak többféle mintáját is megtalálod, akár gyesről vagy más okból hosszabb szünet után készülsz vissza a munkaerőpiacra, akár sokoldalú vezető vagy.

Ha ezek a megoldások túl sablonosak neked, ihletet meríthetsz az alábbi kreatív önéletrajz mintákból is.
Időigényes, de nagyon hatásos tud lenni egy preziben elkészített önéletrajz is.

Ingyenes email tanfolyamok, letölthető anyagok

Ha úgy gondolod a tartalmi megfogalmazással gyűlik meg inkább a bajod és tuti receptet keresel, jónéhányan foglalkoznak személyes tanácsadással. A jó hír az, hogy nem kell azonnal költségekbe verned magad, ingyenesen letölthető anyagokkal, email tanfolyamokkal is tesztelheted, melyik módszer válik be neked a legjobban, kinek a tanácsait hallgatnád meg személyesen is.

Joó Zsuzsanna karrierleckéi hasznos gyakorlati tudást adnak életszerű példákkal, elgondolkodtató kérdésekkel.

Ingyenes email tanfolyam és letölthető tanulmány, az 5 legsúlyosabb önéletrajz hibáról a Gerilla Önéletrajz oldalán Baráth Andrástól.

Túl vagy egy jó önéletrajz megírásán, de sehogy sem tetszenek a piac által kínált pozíciók? A rejtett állásokra pályázáshoz ingyenes email tanfolyamon kapsz tippeket Timár Krisztinától.

További cikkek a témában a teljesség igénye nélkül:

Önéletrajz típusok
10 dolog, amit hagyj ki az önéletrajzodból
11 tipp a tökéletes önéletrajz megírásához
Interjú egy kreatív önéletrajz készítővel, avagy milyen hatása van egy tömegből kitűnő önéletrajznak..
Mire van szükség a munkaerő piacon? Interjú Joó Zsuzsa coach trénerrel.
Kitől kérj segítséget, tanácsadótól, vagy coach-tól?
Miért kell az önéletrajzot minden állásjelentkezéshez újra írni?
Fizetési igény - mi a helyes válasz?
Önéletrajz a közösségi médiában

Akár Te döntesz úgy, hogy munkát keresel, akár egy leépítés kapcsán kerültél ilyen helyzetbe, mindig jó, ha van egy naprakész önéletrajzod. Olykor nemcsak tartalmi, hanem formai újragondolás sem árt, hisz volt időszak, amikor az egyoldalas CV volt a trendi, míg most nem is a hosszon van a hangsúly, hanem az egyediségen.

A tartalmat illetően mindig legyen egy olyan verziód, amibe MINDENT leírsz magadnak! Ha több féle munkakörben dolgoztál, érdemes portfóliókat kialakítani: pl rendezvényszervezés, IT szolgáltatások, önkéntes munkák stb. A kényszerből végzett nyári munkákat, vagy a vakvágányra futott tinédzserkori próbálkozásaidat a lángossütőnél kihagyhatod, ha csak nem ezen a vonalon szeretnél munkát keresni. :)

Hasznos összeírnod az összes tanfolyamot, amit elvégeztél, sorold fel a bizonyítványaidat. Fontos, hogy ez csak neked szolgáljon alapul, nem kell minden álláspályázatra a teljes verziót elküldened, sőt, okosan teszed, ha az álláspályázatban kiírtakhoz igazítod a tartalmat..

Ha például a betöltendő pozíció kapcsán elvárás a nyitottság és a jó csapatmunka, vagy a folyamatos tanulásra való hajlandóság, érdemes az ilyen tevékenységeket kiemelned, akkor is, ha a jelenlegi munkádban ezekre nincs szükség. Például lehet az indok, hogy a jelenlegi munkakörödben elszigeteltnek érzed magad, és a közösség utáni vágyadat azzal elégíted ki, hogy a kollégáidnak te szervezed a csapatépítőket, vagy a gyereked iskolájában vezeted a szülői munkaközösséget stb. Ez a körítés eléggé hihetővé teszi, hogy olyan munkakörre vágyj, amelyben több interakciód van emberekkel és hajlandó vagy felelősséget vállalni.

Fontos, hogy a feladatköreidnél határozd meg azokat a kompetenciákat, amire szükséged volt a feladat elvégzéséhez. (analizálás, tervezés, ügyfélközpontúság, prezentálás, mások munkájának megtervezése, adatok pontos nyilvántartása stb) Különösen angol pozíció elnevezések esetén fontos, hogy nagyjából körülírd érthetően és egyszerűen (=szakzsargontól mentesen) mit is takart az a pozíció. Multi és multi között is lehet különbség ki mit ért például business analyst alatt, ugyanígy a jogi előadó, vagy tanácsadó is tág fogalom.

Ha mindent összeírtál, fontos, hogy a megpályázandó álláshirdetésekre csak azokat a pontokat hagyd az önéletrajzodban, amelyek a pozíció betöltése kapcsán relevánsak lehetnek. Ha 10 éve dolgozol egy iparágban és a célod épp a váltás, muszáj írnod azokról a pozícióidról is, amelyeket a másik iparágban töltöttél, azonban alakíthatod úgy a tartalmat, hogy a leendő munkáltatód lássa benned azokat a kompetenciákat, melyekre az adott új munkakörben szükséged lehet. Legyen az vezetői készség, analitikus szemléletmód, kreativitás, stressztűrés stb, melyek nem iparág függőek.

A következő részben olyan sablonokat, oldalakat ajánlok, melyek segíthetnek az igazán ütős önéletrajz elkészítésében.

Kritikát mindannyian kapunk, most tekintsünk el attól, hogy aki a kritikát megfogalmazza mennyire jól tudja kifejezni magát. Induljunk ki abból az alapállásból, hogy az illető személyeskedik, megpróbál a lelkedbe gázolni, minden bajért Téged okol.

Nézzük, hányféleképpen reagálhatsz:

1. A legrosszabb, amit saját magaddal szemben tehetsz, hogy magadra veszed a kritikát, és önmagad hibáztatod, ettől levert leszel, szégyenérzet fojtogat, elhatalmasodik rajtad a bűntudat, esetleg az alkalmatlanság érzése. Ne feledd, még ha valóban elkövettél egy munkahelyi bakit, ez nem lehet ok arra, hogy a kollégád, vagy a főnököd az önbecsülésedet támadja.

2. Visszakézből támadsz és a másikat hibáztatod. Ha támadva érezzük magunkat természetes zsigeri reakció a védekezés, ami nem ritkán párosul a haraggal. A "visszabeszélés" nemcsak nem oldja meg a problémát, de az állásodat is veszélyezteted vele, ha a főnöködnek beszélsz vissza.

3. A figyelmed a saját érzéseidre és szükségleteidre irányítod és kifejezed, mennyire fájnak az illető szavai, és hogy tiszteletteljesebb bánásmódban szeretnél részesülni. Ez valószínűleg a főnöködet sokkolja, talán még vissza is hőköl, hisz a legtöbb főnök nem ehhez van szokva, azonban nem biztos, hogy hosszútávon célt érsz vele, hisz lehet, hogy ő éppúgy sértve érzi magát, azért kelt ki magából.

4. A tudatosságod a másik érzéseire és igényeire összpontosítod, majd megfogalmazod a saját igényeidet is. Abból indulsz ki, hogy a főnököd nem egy őrült, aki kedvtelésből kelt ki magából, hanem valószínű, hogy egy félreértés vagy hiba van viselkedésének a hátterében. Ha valóban vétségről van szó, a hiba bizonyára felbosszantotta a főnöködet, aminek megint több oka lehet: például a figyelmetlenséged, adódhat abból, hogy túlterhelt vagy, de még az is lehet, hogy nem lettek jól megfogalmazva az elvárások, nem kaptál pontos instrukciókat. Azzal, hogy a főnöködre figyelsz és felelősséget vállalsz a tetteidért, és még az okot is szeretnéd megtalálni, hogy ezzel elejét lehessen venni további hibáknak, tanúságot teszel az elkötelezettségedről és biztosítod a főnöködet arról, hogy fontos számodra is a jó munkavégzés. Ha ezt sikerül tisztázni, és láthatóan enyhültek a kedélyek, kifejezheted igényedet te is arra, hogy a jövőben mindig előre tisztázzátok a követelményeket, vagy hogy szeretnéd, ha kevesebb feladat hárulna rád. Miután a főnököd érezte, hogy fontosnak tartod az igényeit, nyitottabb lesz arra, hogy ő is odafigyeljen a te igényeidre.

Ember legyen a talpán, akinek a 4. pontot minden esetben sikerül véghezvinnie. :) Minél kevésbé kötődünk valakihez érzelmileg, annál inkább képesek vagyunk megőrizni a higgadtságunkat és helyes mederbe terelni a beszélgetést, de az is igaz, minél érzékenyebb pontunkon találnak rajtunk fogást, annál nehezebb ezt a fajta sztoikus nyugalmat megőrizni.
Való igaz, hogy a kommunikációd módját rendkívüli módon befolyásolja az, hogyan viszonyulsz a másikhoz. Ha az az alaptételed, hogy minden emberi megnyilvánulás okkal történik, és például egy-egy kifakadás mögött kimondatlan, vagy rosszul megfogalmazott igények vannak, máris kiváncsi leszel az okokra és nyitottan állsz a helyzethez, jobban függetleníteni tudod magad a másik haragjától. Viszont ha eleve bizalmatlansággal, esetleg utálattal fordulsz valaki felé, sokkal könnyebb bezárkózni, a problémát elhárítani, bűnbakot keresni vagy épp magadat áldozatként beállítani.

​Amennyiben az első két pontban magadra ismertél, mindenképp igyekezz a 3-4. megoldási módszereket gyakorolni! :)

Idegen nyelven kommunikálók ismerik azt a szituációt, amikor a másik túl gyorsan, furcsa akcentussal beszél vagy éppen általunk nem ismert szavakat használ - bármennyire is koncentrálunk és próbáljuk a szövegkörnyezetből kihámozni a jelentést, bizony néha muszáj visszakérdezni, ami nem éppen kellemes érzés. Még kínosabb, ha a másikkal -elvileg- egy nyelvet beszélünk.

Pályakezdőként egy szállítmányozó cég interjúján kerültem olyan helyzetbe, hogy nem tudtam eldönteni, vajon a problémamegoldó képességemet tesztelik, vagy a stressz-tűrésemet. Elhangzott a kérdés, de a felét nem értettem, mert a vezető elharapta a mondat végét, lehalkította alig hallhatóra magát, így a terem túlvégéről egyszerűen nem értettem mit motyog. Visszakérdeztem, majd ugyanúgy megismételte. Kértem, beszéljen kicsit hangosabban - ismét ugyanúgy elmondta, majd hiába állapítottam meg hangosan, hogy nem értem, a vezető ismét UGYANÚGY elismételte a kérdést sokadszorra. Mai fejjel tudom, hogy a "nem értem" nem elég, konkrétan kérnem kellett volna a férfit, hogy artikuláljon jobban, a mondat végét is ugyanolyan hangerővel mondja, mint az elejét, és ha lehet, használjon más szavakat. 23 évesen nem voltam ilyen bátor, így vért izzadva kereken 5-ször ismételtük meg a szituációt (MAGYARUL!). Végül a férfi lemondóan nézett rám és befejeződött az interjú. Nem vettek fel, és utólag azt gondolom, hála az égnek - ugyan ki akarna ilyen főnöknek dolgozni?! :)

Azt hiszem a történet iskolapéldája annak, miért félünk visszakérdezni. Ha a beszélgetőpartnerünk nem túl segítőkész, a szituációból úgy tűnhet, mintha mi lennénk az ostobák, ha valamit nem értünk, holott egyáltalán nem biztos, hogy bennünk van a hiba.

A visszakérdezésnek van egy másik aspektusa is, amikor nem artikulációs problémával szembesülünk, hanem értelmezési különbségek adódhatnak. Például ha a főnök azt mondja, sürgős, ez jelentheti azt, hogy vedd előre a sorban, vagy azt, hogy legyen kész aznap, vagy egy órán belül stb. Vagy hétköznapi példánál maradva: "mennyi szennyes edény van elől!" a tény megállapításon túl a felkiáltás jelentheti azt, hogy az illető nem szeret mosogatni, vagy azt, hogy mástól várja el az edények eltakarítását.

A visszakérdezés, vagy a visszamondás nem a butaság jele, hanem annak, hogy meg akarod érteni a másikat.

Teljesen mindegy, hogy a barátnőd sirámjairól, a kollégád utasításairól legyen szó, vagy a szomszéd néni monológjáról. Ha visszamondod a saját szavaiddal a hallottakat, akkor lehetőséget adsz a másiknak arra, hogy visszahallva saját gondolatait meg tudjon erősíteni téged abban, hogy jól értetted-e a közlendőjét, vagy újrafogalmazza a mondandóját.
A visszakérdezés nemcsak akkor szükséges, amikor Te nem értesz valamit, hanem akkor is hasznos, ha ellenőrizni szeretnéd, a másik vajon jól értette-e, amit mondtál. Itt megint nem arról van szó, hogy a másikat nézed butának - bocsásd is előre, a célod csupán az, hogy egyetértés legyen köztetek a tartalmat illetően, nem pedig vizsgáztatni akarod.

Sokkal kínosabb, ha kiderül valamiről, hogy rosszul csináltad meg, mert nem mertél visszakérdezni, mint a visszakérdezés maga. Ugyanez érvényes a másik oldalról is - sokkal kevesebb bosszúsággal jár helyben tisztázni, hogy ugyanazt értették-e az elhangzottak alatt, mint utólag veszekedni és azt szajkózni, "de hát én megmondtam!!". A bizonyosság, hogy "a másik biztos azt gondolta hogy..." sokkal több konfliktushoz vezet, mint az, ha visszakérdezel, vagy visszamondod a másik szavait, vagy visszamondatod a sajátjaidat.

Néhány ötlet visszamondás előkészítésére:
Ezzel azt akarod mondani, hogy .....
Úgy érted....
Elmondom a saját szavaimmal mit értettem az alatt, amit mondtál. Kérlek javíts ki, ha félreértettelek!
Az elmondottak alapján úgy értelmezem, szerinted ......
Megengeded, hogy elismételjem, amit mondtál, hogy biztosak lehessünk mindketten abban, hogy ugyanazt értjük fogalmak alatt?

Példák visszakérdezésre:
Nem vagyok biztos benne, hogy jól értettem, amit mondtál. Rossz a vonal/ nagy a zaj/ náthás vagyok és rosszul hallok/ stb Megismételnéd?
Megtennéd, hogy elmondod más szavakkal, az előzőeket? Nem vagyok biztos benne, hogy jól értettem.
Megtennéd, hogy elismétled a saját szavaiddal az elhangzottakat? Szeretnék biztos lenni abban, hogy jól fogalmaztam és ugyanazt értjük alatta.

Ha sokszor tapasztalod, hogy ingerülten kerülnek a kollégák, ha kérdésed van, vagy épp ellenkezőleg, oda sem mersz menni másokhoz segítséget kérni, íme néhány mankó, hogyan kérdezz jól és adj esélyt magadnak arra, hogy kapj is választ. :)

1. Előbb keress, kutakodj, aztán kérdezz!

Ha gondolkodás, vagy előzetes önálló kutatás nélkül mindig azonnal kérdezel, egy idő után a legsegítőkészebb és legtürelmesebb kollégáknak is terhes lesz a jelenléted és menekülni fognak előled, főleg ha a megoldás ott van az orrod előtt, csak ki kellene nyitni a tudásbázist, vagy felcsapni egy kézikönyvet.

2. Jegyzetelj, figyelj!

Ugyancsak bosszantó tud lenni, ha nem jegyzed meg, amit korábban már elmondott a kolléga.
Mentsd el magadnak az ajánlott  a linkeket, jegyezd meg melyik polcon mit találsz.

3. Készülj fel!

Szintén tanácstalanságot tud kiváltani a legjószándékúbb kollégából is az a helyzet, amikor látszik, magad sem tudod mit akarsz kérdezni: össze-vissza hebegsz-habogsz, csapongsz.
Ha kell, rajzold le magadnak a problémát! Próbáld először megérteni a teljes folyamatot, és jelöld meg a homályos területeket, gyűjtsd össze a kérdéseidet!

4.Fontos a jó időzítés!

Ha tudod, hogy a problémád megoldását nem lehet két szóval elintézni, ne ahhoz a kollégához szaladj oda, aki épp határidős munka utolsó hajrájában van, vagy épp húzza a kabátját, mert rohanna az oviba a gyerekéért. 
Kerülendő időpontok: ebédidő (hacsak nem együtt ebédeltek), vagy munkaidő vége előtt közvetlenül.

​
5. Ismételd el az elhangzottakat a saját szavaiddal, értelmezve!

Ha nem érted a választ, vagy nem tudod jól értetted-e, merj visszakérdezni! Ha az információ félrement, derüljön ki, még ott, helyben!

Az előző cikkben megnéztük melyek azok a pszichológia szükségletek, melyeknek kielégítése elengedhetetlen ahhoz, hogy jól tudjuk érzeni magunkat a munkahelyünkön.

​A hozzáállás, azaz a motivációs szint megváltoztatása (optimálisabb szintre emelése) nem könnyű, de ha tudsz olyan értéket kapcsolni a munkádhoz, ami számodra fontos, akkor sokkal könnyebben megy az alkalmazkodás is. 

Az érték-rendelés több lépcsőből áll:

1. Fogalmazd meg az érzéseidet a jelenséggel, munkáddal kapcsolatban! Különösen fontos ez akkor, ha nem érzed magad kellemesen egy adott közegben.

2. Most ettől elvonatkoztatva gondold végig: mi motivál téged általában? Melyek azok az értékek, amelyek fontosak számodra? Miért fontosak?
(Ne ess abba a csapdába, hogy megrekedsz a felszínen - Pl.: "A pénzért csinálom." Mire kell a pénz? Miért fontos, hogy azokat a tárgyakat/élményeket/presztízst birtokold? Mi az a legbelsőbb vágyad, amelyet ezeknek a birtoklásával kielégítesz? Vagy Szeretek segíteni. Miért szeretsz segíteni? Miért jó az neked? Miért fontos, hogy nélkülözhetetlen legyél? stb)

3. Látsz-e bármilyen összefüggést a munkád és a megfogalmazott értékek között?

Ha már tudod mi az igazi problémád, és bármiféle kapcsolatot tudsz találni a vállalat által vallott értékek, és a saját értékrended között, máris jobban fogod érezni magad, hisz azonnal tudni fogod, mire van szükséged. Például több visszajelzésre, egy olyan pozícióra, amelyben önállóbb lehetsz, több tréningre, esetleg környezetváltozásra, arra, hogy valamilyen formában a segítő vénádat jobban kiélhesd stb.

​A probléma felismerése már önmagában fél siker, azonban ha tovább akarsz lépni, mindenképpen érdemes lépéseket tenned azért, hogy a motivációd - és ezzel párhuzamosan a közérzeted a munkahelyen - javuljon. Alkalmas lehet erre akár egy kollégával, vagy magával a főnököddel egy őszinte beszélgetés, a lehetőségek feltérképezése.
Ha a munkahelyeden szeretnél maradni, ne feledd, itt is a kölcsönössgről van szó, nem csak az számít, Te mit szeretnél kapni, hanem mit tudsz cserében adni! :)

Ha sehogy sem sikerül összeegyeztetned a vállalat/feladatod és a saját értékrended, még mindig ott a lehetőség a munkahelyváltásra, illetve a vállalkozói létforma választására. A döntés végül mindig a TE kezedben van! :)

Veled is előfordult már, hogy vasárnap esténként mindig görcsbe rándult a gyomrod, mert tudtad, hogy másnap dolgoznod kell menni? MÍg egy másik munkahelyen képes voltál órákig túlórázni, szívedet-lelkedet kitenni a csapatért, és a világ minden pénzéért sem hagytad volna ott a munkahelyed? Mégis mitől lehet, hogy egyik helyen jól érezzük magunkat, míg a másikon inkább szenvedünk?

A munkahelyen való jóllétünket Susan Fowler motiváció-kutató szerint 3 dolog befolyásolja igazán: 

1. Mennyire kötődsz a munkahelyedhez? Hogy érzed magadat a közösségben, amely körülvesz, milyen embereknek tartod a főnökeidet, általában hogyan viszonyulsz a cég irányelveihez? Elfogadod őket, lelkesíteni tudnak, vagy csak üres szólamoknak tűnnek. Úgy érzed fogaskerék vagy, amely nélkül a gépezet sérülne, vagy inkább csak számnak, akit bármikor leépíthetnek? Amikor együtt dolgozol másokkal úgy érzed, mintha egy család lennétek, egy hajóban eveztek, vagy sokkal inkább vetélytársaknak tartod őket, akiktől tartanod kell?

2. Mennyire érzed magad kompetensnek abban, amit csinálsz? Magabiztos vagy, tudod mikor kihez fordulhatsz, és attól sem jössz zavarba, ha Téged kérdeznek? Tisztában vagy a saját és mások hatásköreivel, hasznosnak érzed magad? Megvan a jóleső érzés, hogy túlzás nélkül szakértőnek hívhatod magad?

3. Mennyire érzed magad autonómnak a pozíciódban? Vannak dolgok, események, amelyek rajtad múlnak? Megbíznak benned, szabadkezet kapsz, vagy folyamatosan ugráltatnak, és sokszor fogalmad sincs mit miért kell csinálnod? Szabadon elmondhatod a véleményed - és ha igen, számít? Kiszámítható, hogy mi lesz a dolgod egy nap, tudsz tervezni a munkaidődön belül?

Ezt a három igényt összefoglaló néven pszichológiai szükségleteknek nevezzük. Ha az egyik szükséglet kielégítetlen marad, magával rántja a többit is. Ha nem érzed jól magad a munkahelyeden, már lehet, hogy a fenti felsorolás segít megfogalmazni, hol a gond. A jó hír az, hogy elsőre nem is sikerül azonnal beazonosítani a problémádat, miért nem olyan jó a munkahelyen, a motiváció-váltásra akkor is van esély.

A következő bejegyzésben megnézzük, hogyan.

Az első részben arról volt szó, hogyan viszonyulhatunk mi a ránk se bagozó kollégákra, most nézzük a másik oldalt, mik lehetnek a hallgatás okai:

1. A megfontolt

Gondolkozik, mérlegel magában, és nem akarja elkapkodni a választ. Előnye ennek a típusnak, hogy válaszolni fog, bár lehet, hogy addigra kihullik a hajad is. :)

2. A túl-elfoglalt

Olvasta a leveled, de akkor ott nem volt épp ideje válaszolni, később pedig elfelejt reagálni. Tipikusan igaz ez a napukat agyonzsúfoló emberekre, akik állandó rohanásban élnek. Számukra tipp: ami tényleg fontos, jelöld meg, vagy tedd vissza olvasatlanra, és szánj naponta időt ezekre a megválaszolandókra.

3. A tehetetlen

Fogalma sincs mit kellene tennie. Ezt a típust a legnehezebb kezelni, mert leblokkol, és nem tudod, miért. Nem kérdez vissza, nem közli, hogy számára ez az információ nem elég, csak hallgat, és reménykedik abban, hogy megfeledkezel róla.

4. A jóindulatú, de gyáva.

Nem érdekli sem Te, sem a témád. Négyszemközt kedves, segítőkész, mert nem akar megbántani, de csak addig a pillanatig tart, amíg jelen vagy. Írásban már nem segítőkész, mindig kifogásokkal jön, vagy egyszerűen csak ignorál. Nem meri sem kimondani, sem leírni mi nem tetszik neki, vagy miért nem tud veled együttműködni, azt várja, hogy egyszer csak ráunsz és "leszállsz" róla.

ÖSSZEGZÉS

Egyvalamit leszögezhetünk:

Mindenkinek arra van ideje, ami fontos számára.

Lehet átmeneti érdektelenség, prioritásban előbbre való dolgok besűrűsödése, baleset, súlyos lelki gondok stb. Ezek mind olyan tényezők, melyek természetszerűleg előbbre sorolódnak mindenkinél. Akinek igazán fontos vagy, meg is mondja, hogy most x ideig képtelen figyelni, aztán magától jelentkezik, ha már úgy érzi ismét kész a kommunikációra. Jellemzőjük az ÁTMENETISÉG!
Mindegy, hogy üzleti partnerről, barátról, udvarlóról, vagy kollégáról van szó: ha valakinek sorozatosan másvalami mindig előbbre való, mint Te, vagy a témád, ott fontolóra kell venni a folytatást...

Ha Te vagy nótorius nem válaszoló, érdemes elgondolkoznod az okán. Neked sem jó, ha olyan emberek nyaggatnak, akik nem fontosak számodra, akaratlanul is megbántod őket az ignorálásoddal, így mindkettőtöknek jobb, ha nem tartjátok a kapcsolatot. Ha viszont a munkahelyi ráutaltság miatt mégis muszáj tartanotok a kapcsolatot, tisztázd vele a mindkettőtök számára elfogadható kommunikáció módját, sűrűségét, hangnemét stb. Ehhez bátorság kell, de megéri.

Ugyan a nem kommunikáció is kommunikáció, azonban meglehetősen tiszteletlen fajta, aminek senki nem örül.

Ismerős a mondás - néma gyereknek anyja sem érti a szavát.

Ha valaki válaszra sem méltat a kezdeti jóhiszemű várakozás után urrá lehet rajtunk a kétely, az értetlenség, esetleg a düh. Telefonon nem reagál, illetve nem is szeretnéd, mert amire szükséged van, az jobb, ha le van írva, hogy hivatkozni lehessen rá, esetleg tovább lehessen küldeni az illetékesnek. Telefonban, személyesen sok mindent lehet ígérni, de tudjuk, a szó elszáll, az írás megmarad.
De vajon miért hallgat a másik?

Lássuk a különböző változatokat, melyeknek kiinduló pontja ugyanaz: írsz valakinek, és az nem válaszol.

1. Fel sem tűnik, veled is megesik.

Ez a legegyszerűbb eset, a kérdés, kérés, közlés számodra sem volt fontos, kilőtted az éterbe a gondolatod, és ezzel a lendülettel ott is hagytad.

2. Pesszimista, aki rögtön rosszra gondol

A, Vannak emberek, akik nem válaszolnak, és tőlük másra nem is számítasz. Ismered őket - így a reakció nem lep meg. Például tudod, ha valaki konfliktus kerülő, és számonkérsz rajta valamit, rosszabb esetben szimplán "csak" hallgat, jobb esetben ha a leveledre nem is reagál, a dolgot, ami miatt nehezteltél rá, megoldotta. Számítasz rá, hogy nála a hallgatás egyfaja kibúvó, menekülési útvonal, nem fog szabadkozni, vagy elnézést kérni.
​
Összegezve: megszokod, és tudod, hogy egy bizonyos ember adott körülmények között nem fog válaszolni. Azért nevezem ezt a típust pesszimistának, mert nem tudhatod biztosan, pontosan mi veri ki a másiknál a biztosítékot, amiért így reagál, mint ahogy azt sem, hogy mindenkivel így viselkedik-e, vagy csak veled.

B, Valaki nem válaszol és azonnal leírod, link alaknak tartod. Előzményként biztosan volt legalább egy olyan ember az életedben, aki nem vett komolyan, vagy feledékeny volt, nagyokat mondó-ígérgető, szavát nem tartó, aki ha szorult a hurok, eltűnt. Azonban mert egy ilyennel találkoztál, nem biztos, hogy mindenki ilyen. Különösen egy idegen esetében ne ítélj elsőre, ha nem válaszol 1 napon belül!

3. Optimista, aki csak jót feltételez a másikról

A, Ismered az illetőt, ÁLTALÁBAN válaszol, méghozzá gyorsan, így joggal gondolhatod, hogy az illetőnek fontos dolga van. Általában olyan nincs, hogy ne válaszoljon, másnem egy emlékeztető emailre azonnal reagál sűrű elnézések közepette, jelzi, hogy miért nem tud most érdemben reagálni. Egy megbízható ember esetében, aki érezteti veled, hogy fontos vagy számára, ha hallgat, annak nyomós oka van.
​
B, Túl jóindulatú vagy, és talán önbizalomhiányban is szenvedsz. "Biztosan fontos dolga van, biztos csak elfelejtette, nagyon figyelmes és segítőkész ember amúgy." Ha valaki rendszeresen nem válaszol, nem feltétlenül azért van, mert annyira elfoglalt, hanem mert egyszerűen nem érdekli az, amivel kerested és arra sem veszi a fáradtságot, hogy megkérjen, ne zaklasd a témában, mert nem tud segíteni, nem ő az illetékes, vagy nem érdekli a téma.

A következő részben megnézzük a hallgatás okait a másik oldalról...