Mindig akadhat olyan helyzet, hogy segítségre van szükséged - ők azok a kollégák, akiktől ne számíts semmi jóra!

1. Sosem ér rá
"Ne haragudj, most nagyon elfoglalt vagyok, csak gyorsan!"
Állandóan siet, roppant elfoglalt(nak tűnik), vagy legalábbis ezt színleli, hogy ne zavarják. Kérdezni tőle épp emiatt nem kellemes, általában lepattint, épp nem ér rá, de ha mégis válaszra méltat, a felelete általában felszínes, és újabb 30 kérdést generál.

2. A kényszeres visszakérdező
Bár elmondtad már röviden a lényeget, ismét visszakérdez minden egyes - már elhangzott - momentumra. A visszakérdezés önmagában még nem is lenne baj, de a kérdések olyan stílusban hangzanak el, hogy már azt is megbántad, hogy kérdeztél. Többféle verzió lehet ezen belül is:
    A. a türelmetlen értetlenkedő: mit akarsz egyáltalán, térj már a lényegre - ami már egyébként elhangzott. Te érzed magad kellemetlenül, hogy most még mi mást kellene még elmondanod, hisz mindent megosztottál már.
     B. a kioktató oktató: számon kérő hangsúly, amiből ezt hallod ki: "te kis buta, hát (ezt sem) nem tudod?!" Akár szó szerint visszamondja a kérdésed, jelentőségteljes szünetet tartva, mintha neked tudnod kellene a választ. Kínosan érzed magad, mert azt a hatást kelti a visszakérdező, mintha kérdezned sem kellett volna, annyira egyértelmű a megoldás - és teljesen mindegy, hogy új vagy, aki először találkozik a problémával, vagy tapasztalt rókaként futsz bele valami szokatlanba. Ha próbálod elismételni a kérdésed, jelezve, hogy te tőle várod a választ, mert te nem tudod, próbálod újrafogalmazni a kérdést, még több infot megosztani, hátha attól megvilágosodik. Ekkor jön hab a tortán egy sajnálkozó megjegyzéssel: "Egyszerűen nem értem a kérdésed."

3. A felelősséget semmiért nem vállaló
Bár 20 éve van a cégnél, óvatoskodásból semmiről nem alkot véleményt, nem ad tanácsot, nem osztja meg a tapasztalatát, nem mutat meg szakmai trükköket. Első zsigeri reakciója: "fogalmam sincs". Ha valamiért a beszélgetés révén mégis belecsúszik a válaszadásba és netén ötleteket is megoszt, gyorsan helyretesz: ő nem esküszik meg erre, nem biztos a dolgában, ezt nem tőle hallottad, inkább kérdezz meg mást.

4. Aki a kályhánál kezdi
Nagyon alapos, mindent előlről, Ádámnál és Évánál kezd. Azt szeretné, ha nemcsak az adott problémát értenéd meg, de az összes társterületet, annak minden oldalszálát, de még a 3 épülettel arrébb lévő kollégáid problémáit is. Kétségtelenül nagy tudású az illető, a segítő szándéka vitathatatlan, csak épp képtelen egy szálra fókuszálni, illetve szelektálni, hogy adott helyzetben mi segíthet valóban. A fejtegetése olyan hosszú, és sokszor nem túl érdekfeszítő, hogy önkéntelenül rászáll az agyadra a tompa álmosság, és már magad sem tudod mit kérdeztél eredetileg.

5. Nem a kérdésre válaszol
Nem tudja azt mondani, hogy nem tudom, válaszkényszertől szenved. Valamit okosat biztosan fog mondani, másnem eltereli a témát és arról kezd el beszélni, amihez ért. Ha visszatereled a témát, és próbálsz a saját problémádra választ találni, menekülési stratégiát választ - vagy hirtelen sürgős dolga akad, vagy közli veled, hogy nem érti a problémád, legrosszabb esetben ugyanott folytatja, ahol abbahagyta.

Jó hír, akad azért jó példa is! :)
​
A "kész főnyeremény" kolléga, ha nem érti a kérdésed visszakérdez - értelmező kérdéseket tesz fel, esetleg összefoglalja, ő hogyan értelmezte a kérdésed, beazonosítja a problémát, mindezt rosszallás, vagy kioktatás nélkül, objektíven. Ha nem tudja a választ, megmondja őszintén, esetleg ajánl valakit, aki segíthet. A felelősséget nem vállalóval szemben azonban ezt nem kényszeresen teszi, ha tud, válaszol. Igyekszik a lényegre fókuszálni, másnem megmondja melyik céges oldalon vagy polcon találod a választ. Összefoglalva: segíteni fog. :)